A tengerszorosok lezárásával és az ukrajnai drónszállításokkal Törökország mintha inkább Kijev – és a Nyugat – felé hajlana. De csak annyira, hogy ne haragítsa magára Moszkvát. A török elnök közben jövőre választást szeretne nyerni, és egyelőre nem túl népszerű.
A hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat most, Magyarországon. Ez a Jelentések Kampányországból sorozatunk. Olyanokhoz fordultunk, akiknek a véleménye fontos nekünk, és reményeink szerint másoknak is. Mi jut eszükbe manapság, ha végigmennek az utcán, ha tévét néznek, híreket olvasnak, vagy csak beszélgetnek? A sorozatot a háború megszakította, de ígérjük: folytatjuk. A felkértek között van azonban dr. Csókay András idegsebész is, aki úgy érezte, ebben a válságos időszakban kell megfogalmaznia, milyen érzések kavarognak benne. A mélyen hívő orvos gondolatait változtatás nélkül közöljük.
Megnyúltak a vonalak, így lelassultak az orosz hadműveletek Ukrajnában egy hét háború után. Az oroszok azonban már ott vannak számos ukrán város alatt. Azt még nem tudni, hogy el is foglalják-e őket, de ha kitartanak az ukránok – akikben még mindig magas a harci kedv – erre lehet számítani. Lengyel elemzők értékelik az orosz-ukrán háború hadi eseményeit napról-napra.
Többnyire teherautókból áll, így inkább logisztikai céljai lehetnek – állapították meg brit elemzők azokról a felvételekről, amelyek alapján korábban számos lap egy Kijev felé tartó 64 kilométeres orosz konvojról számolt be.
Az ukrán digitális fejlesztési miniszter, Mihailo Fedorov szerint a Telegramon szerveződik az ukrán IT hadsereg, amelynek tagjai orosz célpontokat támadnak. Az önkénteseket a világ minden tájáról várják.
A német kancellár még a szeptemberi németországi választások előtt sort kerítene az kelet-ukrajnai békéről szóló megbeszélésekre.
Európa hanyatlik, elveszti értékeit, a politikai elit azon dolgozik, meg akarja gyengíteni a gyökereit, de a kormány ellenáll, harcol – a jól ismert magyar retorika egy ukrán médiakutató szervezet kutatásai alapján nagyon hasonló verzióban tűnik fel az orosz médiában is. Abban a médiában, ahol Orbán Viktor pozitív hős, és az ukrán-magyar válság is az Európa megosztottságát demonstráló esetként jelenik meg. A kormány akarva-akaratlanul is felerősíti az orosz információs hadviselés szólamait.
A BBC a napokban hivatalosan is elhatárolódott attól az állítólagos BBC-hírtől, amely szerint nukleáris háború tört ki Oroszország és az USA között. A felületes szemlélőnek valóban úgy tűnhetett, már úton vannak a rakéták: a képsorokon rakétákat kilövő orosz és NATO-hadihajók, valamint gombafelhők látszottak. A videó viszont több éve készült, s egy oktatófilm részének szánták. A világháborúról ugyan még nem tört ki, de vajon kitalálja, hogy az alábbiak közül melyik hír igaz, s melyik nem?
A legfiatalabb még 20 éves sem, a legidősebb 45 éves volt. Öten közülük szerződéses katonák voltak, a többieket besorozták.
Egy újabb orosz konvoj lépte át vasárnap délelőtt az ukrán-orosz határt úgy, hogy sem az ukrán vámosok, sem a határőrök nem vizsgálhatták meg a kelet-ukrajnai szakadár területekre állítólag segélyt szállító teherautókat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök át akarja rajzolni Európa térképét, és ebben a csatában Ukrajna az európai országokat, köztük Magyarországot is védi - mondta a The Sunday Timesnak az ukrán kormányfő.
Elutasította a német kormány a NATO-szövetséges Litvánia kérését a Boxer típusú harckocsik szállítására.
Egy 22 éves nagyszőlősi fiatal a harcok új magyar áldozata.
